• Krisztina Rácz

Ügyfélélmény Á-tól Zs-ig

Frissítve: ápr 9

Hosszú évek óta a csapból is az ügyfélélmény folyik, ma már minden valamire való cég a zászlajára tűzte, majd néhány évvel később ezt követte a munkavállalói élmény. Sajnos, sok helyen mindkettő csak üres frázispuffogtatás.


E heti beszélgetőpartnereimnél azonban az ügyfélélmény nem pusztába kiáltott szó, hanem szilárd értékrendből ered.


Önmegvalósításról, motivációról, élményről beszélgettünk Árpival és Zsuzsával (elnézést a betűrendi sorrendért, csak gondoltam a cím magyarázatra szorul).


Mindketten régi motorosok a pénzügyi szakmában, Árpi jelenleg is egy nagy cég gazdasági igazgatója, Zsuzsa pedig kontrolling területen üzletviteli tanácsadással segíti a céges világot. Emellett mindkettőjüknek van egy másik „lábuk”, egy vállalkozásuk, ami a hobbi kereteit kinőve ügyfelek százainak biztosít élményt, más-más formában.


Fogadjátok szeretettel Zsuzsa, a sulyandesign brand megálmodójának és Árpi, a Bartha porták szerető vendéglátójának történetét.

***

Mi késztetett Titeket arra, hogy a főállásotok mellett vállalkozni kezdjetek?


Árpi: Én azt gondolom, hogy az embernek több élete van, ahol ki kell teljesednie. Van egyszer a családi élete, van a munkahelye és van a privát élete. Számomra fontos volt, hogy a privát életemben is kiteljesedjek. Volt egy családi hagyomány, családi adottság, a falusi turizmust kezdte el a család (szüleim), ez tetszett is, és azt gondoltam, hogy ebben szeretnék kiteljesedni. Ahhoz, hogy teljes életet tudjak élni, szükségem van erre a privát részre is.


Mit jelent számodra a privát élet?


Árpi: Önmagam megvalósítása. A munkahelyen is van egy önmagam megvalósítása, a családban is, és azon kívül van egy úgy nevezett férfi alkotó erő, amiben szeretném megvalósítani magam, ez az a rész, amiről most beszélünk.


Zsuzsa: Az egyik munkahelyemen eljött az a pillanat, hogy én biztos nem így akarok élni és felmondtam. Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy mit fogok csinálni, de biztos voltam abban, hogy ezt így nem. Kis pihenés után jött a kendő business ötlete, plusz pár megkeresés, hogy amit eddig főállásban végeztem, azt kontrolling tanácsadás keretében csináljam tovább.


Hogy jött a kendő business ötlete?


Zsuzsa: …(eltűnődik…) Ezt nem tudom megmondani. Egyszer csak megvarrattam az első kendőt a nagynénémmel.

Lassan jöttek az ötletek és a termékek, amikből felépítettem a sulyandesign márkát. Addig sosem varrtam, azóta megtanultam. Kendőfelsővel indultam (az interjú alatt viccesen felsálnak neveztük😊), jelenleg 5-6 termékem van és vannak még rajzok a fiókban, de ezek még kicsit pihennek.



Mit ad nektek ez a vállalkozás?

Zsuzsa: anyukám azt mondja, hogy hobbinak ez egy kicsit erős. Elismerést, örömöt és sikert, akár pénzbelit is.


Mi tart benne? Mi éltet, amikor csinálod?


Zsuzsa: Siker, pénz, csillogás (mondja nevetve, pedig ő pont nem az a típus, akinek ez a fontos). Nagyon sok új embert ismertem meg ennek kapcsán, egy egész más világ nyílt ki előttem. Sosem gondoltam volna, hogy kereskedő leszek és vásárokba járok majd. Rettenetesen élvezem a kapcsolódást a vásárlókkal.


Árpi: A siker. A siker, ami egy összetett dolog. Mivel pénzügyes vagyok nyilván a pénzügyi siker is, de csak ez nem tudja mozgatni a vállalkozást. Azt gondolom, hogy amit csinálok, arra sok ember kíváncsi, és mivel szeretem az embereket, nyitott is vagyok arra, hogy a vendégeknek megmutassam, hogy mivel foglalkozunk, honnan kezdtük és valami olyan pluszt adni nekik, ami az ő személyiségükre is hatást gyakorolhat.


Mindketten az emberekért csináljátok, élményt adtok, de teljesen másképp kapcsolódtok a saját vendégkörötökhöz. Mi a titkotok?


Árpi: Nem csak házakat adok, hanem a házakhoz történetet is. Úgy gondolom, fontos, hogy a vendégeink jobban belelássanak abba, hogy mi a motivációm, miért csinálom. Édesapám örökségét viszem és fejlesztem tovább, családi gyökereken alapuló magánvállalkozás vagyunk, olyan mély gyökerekből jövő történetük van a házainknak, amire nagyon sok ember kíváncsi. Van, akit elgondolkodtat, vagy van, aki csak jól érzi magát, ahol mi vagyunk, mert itt érzi azt a plusz energiát, amit nem talál meg minden helyen.


Zsuzsa, mi az az élmény, amit nálad kap a vásárló?


Zsuzsa: Kap valami olyan „játékot”, amit magára ölthet így vagy úgy vagy amúgy😊, csak a saját kreativitása szab határt a játékosságnak. Azt vettem észre, hogy az emberek szeretnek játszani. Ha adsz nekik lehetőséget, csak elkezded megmutatni, hogy lehet így is, meg úgy is, vagy kérhetik akár más színekben is. Ezt nem nagyon kapja meg máshol, és nem is jön szembe egy ugyanilyen darab. Egyedit kap…



Árpi: Amit még én tudok nyújtani, az a szabadság érzet. Ami alapjában benne van az emberekben és élvezik ezt, ha valaki meg tudja mutatni, hogy igenis meg lehet valósítani és mindenki képes erre a saját maga szintjén, a saját környezetében.


Zsuzsa, úgy hallottam, hogy messzeföldről is vannak vásárlóid…

Zsuzsa: Ausztrália, Amerika, Angliában élő magyarok… (kezdi sorolni)


Árpi: Csak A betűs országok? Ideje kiterjeszteni a businesst😊


Zsuzsa:…Egyébként sokan visznek ajándékba. Volt már olyan, hogy Írországba vitték esküvőre, meglepetés volt a menyasszonynak és az összes koszorúslány megjelent kendőfelsőben . Küldtek képet is magukról. Nagyon szeretem ha küldenek és látom a boldog mosolyt az emberek arcán. Ez az, amiért megéri csinálni.

Hogy fér meg a vállalkozás a többivel? Munka-magánélet egyensúlya?


Hallgatnak…Somolyognak…azt hiszem, ebbe belenyúltam…

Elmondják, hogy egyikőjük sem hobbynak tekinti. Zsuzsánál inkább munka kategória, mint szabadidős tevékenység, Árpinál magánéleti kiteljesedés.


Mit tanácsoltok, kinek érdemes ilyesmibe belevágnia? Biztos Ti is láttok egy csomó megfáradt embert magatok körül, aki utálja a munkáját, aki nem akarja már azt csinálni, aztán vagy elmegy, vagy ott marad. Mi kell ahhoz, hogy az ember bele merjen állni, és azt mondja, hogy én ennél több vagyok és szeretném megvalósítani önmagam?


Árpi: Önismeret. Végiggondolni, mi az, ami hiányzik az életemből. Utána kell egy mersz, bátorság, hogy elinduljak, akkor is felkeljek, ha kudarc élményem van.


Zsuzsa: Hinni kell benne. Én az elején tényleg nem tudtam mit fogok csinálni és miből fogok élni. Az biztos, hogy lehettem volna olyan élethelyzetben, ami inkább maradásra bír. Szerintem kell egy olyan élethelyzet, ami megengedi ezt.


Titeket mi vagy ki vitt tovább, ha jött egy kudarchelyzet? Mire vagy kire tudtok támaszkodni olyankor?

Árpi: Nekem az édesapám segített sokat. Tőle tanultam, hogy akkor is fel kell állni, fel kell tudni állni, ha kudarc élmény van, és el kell gondolkozni azon, hogy esetleg mit csinálok rosszul. Hiszek a vonzás törvényében, hiszek abban, hogy ha elgondolkozom, akkor szembejönnek azok a megoldások, amik segítenek, hogy a gödörből felfelé lehessen menni.

Ha valaki megmutatja (pl. szülők), akkor lesz bennem annyi erő, hogy megtanulok bízni magamban, és megtanulok kijönni a gödörből.

Mik a vállalkozásotok legboldogabb pillanatai? Miért érdemes csinálni?


Zsuzsa: amikor kapok egy levelet, visszajelzést, hogy mennyire örültek neki, vagy amikor kapok egy képet és látom a csillogó szemeket és boldog mosolyokat, vagy amikor visszajárnak a törzsvásárlók.


Árpi: amikor látom a vendégen, hogy jól érzi magát. Ez többféle jó érzés lehet, egyrészt tetszik nekik a környezet, másrészt az, hogy olyan emberhez jött, aki arra fókuszál, hogy a környék rejtett kincseit ismerjék meg. A rejtett titkokat, rejtett kincseket többnyire csak az ott élő emberek ismerik. Ezeket mutatom meg vendégeinknek. Küldetésem, hogy szeressenek bele a környékbe és térjenek vissza. Nem feltétlenül hozzánk.


Árpi, nálad a közösségépítés is nagyon fontos.


Árpi: Igen, arra gyúrunk, hogy a közösségek találjanak meg minket és a közösségi házunk tényleg közösségi ház legyen. Az a filozófiám, hogy az emberek találkozzanak a közösségi házban és beszélgessenek. Ezért sincs minden házban konyha, próbálom közelebb hozni egymáshoz az embereket. Az emberek manapság elég zárkózottak. Amikor én ott vagyok, próbálok ezen változtatni, általában sikerrel.

A közösségépítésnek az is fontos része, hogy össze tudjanak jönni olyan helyen, ahol szabadnak érzik magukat. A Bartha portákon saját magunk szomszédai vagyunk, kényelmesen érezhetik magukat a vendégek, nem kell attól félni, hogy a szomszéd morcosan átjön.


Mire vagy a legbüszkébb?

Árpi: olyan egyedi dolgot sikerült létrehozni és folyamatosan fejleszteni, ami bizonyos értelemben párját ritkítja. Azért egyedi, mert van egy emberközpontú filozófia és egy család áll mögötte. Édesapám halála után anyukámmal csináljuk közösen. Jönnek a gyerekeim is, ők is jól érzik itt magukat, van egy fejlesztő ereje családon belül is, mindenki ki tud teljesedni, ha megtalálja benne a saját értékeit. Feleségem, Verus keze nyomát dicséri a hidas ház, ami minden vendéget lenyűgöz. Nekünk, a családnak is ad egy történetet. Családi hagyomány, gyökerek.


Sokszor megjelenik nálad a szabadság…


Árpi: Urbanizáció ellenes ember vagyok, mert szerintem ott sok alapérték elvész. Én pont azt szeretném megmutatni, hogy mennyi érték van a várossal szomszédos természetben, a pusztában. Ott más a ritmus. Érdekes például az elmúlás elfogadása, a természet körforgása, ami szerves része az életnek. Ahhoz, hogy egészségesen tudjon felnőni egy gyerek, kellenek ezek az impulzusok. A természet ereje, az élet megérzése, megértése. Nekem ebben sokat segített személy szerint és hiszem azt, hogy a gyerekeimnek is

Mégiscsak pusztába kiáltott szó lesz az ügyfélélmény😊, de pozitív megközelítésben...


Zsuzsa: Nekem fontos a kétkezi alkotás, hogy tudjak valamit létrehozni. Az exceltáblát is szeretem csiszolgatni (fúj, perverz, de mondjuk én megértem – a szerk.), hogy kijöjjenek a számok. Amikor kitalálok, vagy megvarrok valamit, élvezem, hogy rácsodálkoznak az emberek, hogy egy tök egyszerű dolog, de van benne valami trükk, valami játék.


Árpi: Sokszor azért égnek ki az emberek, mert nem tudják, tudták átélni az alkotás örömét. Ha erre rájönnek, az óriási mozgatóerő tud lenni. Egyszerű és nagyszerű dolgok, amikbe magát a személyiségünket tudjuk beletenni. Pl. Zsuzsa aláírása, ami a brand logója. Emlékszem erre abból az időből, amikor együtt dolgoztunk és láttam az aláírását papírokon. Ez az, amire azt mondom, a saját varázserőnket tudjuk beletenni.


Ahogy már korábban is mondtam: Ha teszel érte, jönnek a lehetőségek…


***


Ha úgy érzed, beleragadtál egy helyzetbe, ami már nem jó számodra, vagy nem találod a szikrát, keress meg, szívesen segítek.