• Krisztina Rácz

Sosem késő újrakezdeni

Visszafogott, kedves, segítőkész, figyelmes, gondoskodó. Hosszú évekig ezt az oldalát láttam. Amikor évekkel ezelőtt megismertem, akkor épp kozmetikusként dolgozott, saját üzlete volt. Külső szemmel nézve úgy tűnt, a helyén van. Tetszett visszafogottsága, figyelmessége, megnyugtató jelenlétéből kedvesség és törődés áradt.


Ma, néhány évvel később, egy kitartó, megfontolt, céltudatos, bátor nővel beszélgetek, aki alapos tervezés után mert ugrani és bekezdeni valami teljesen másba.


Fogadjátok szeretettel Kata történetét.


Érdekesen alakult a pályafutásod. Ha jól tudom, ápolónőnek tanultál.

Igen. Gyerekkoromban sokat voltam kórházban, és volt egy kedves ápolónő, akinek hatására én is úgy döntöttem, hogy én is ápolónő leszek, és beteg gyerekeknek fogok segíteni. Ez így is történt, évekig egy kórház gyerekosztályán dolgoztam. Nagyon szerettem, de ahogy ez lenni szokott, egy idő után megfogalmazódott bennem a vágy a saját lábra állásra és belső indíttatásból vezérelve úgy éreztem, hogy olyan munka kéne, amiből meg is lehet élni. Ekkor kezdtem el gondolkozni egy váltáson.


Fogalmam sem volt, hogy mi lenne a nekem való, ami megélhetést is biztosít. Anyukám ekkor azzal az ötlettel állt elő, hogy legyek kozmetikus.

Így elkezdtem abba az irányba tanulni, majd kozmetikus lettem, lett egy saját üzletem. Minden rendben volt, úgy éreztem, hogy ezzel a munkával is segítek az embereken.


Egy idő után azonban azt éreztem, hogy ez nem annyira én vagyok. Végül is, nem is az én ötletem volt…


5 éve már nagyon konkrétan megfogalmazódott bennem a váltás iránti vágy, de fogalmam sem volt róla, hogy mit szeretnék csinálni. Nehéz volt elképzelni, hogy 17 év saját üzlet vezetése után nekiálljak tanulni valami teljesen új dolgot, hogy utána pályakezdőként kezdjek el dolgozni egy másik területen.


Hogy indultál el egy új irányba?

5 évig gondolkoztam, hogy mi lenne nekem való. Tudtam, hogy nem fogok akármibe beleugrani, csak amiben tényleg el is tudom képzelni magam.

Akkortájt hallottam egy idézetet: „Találj valamit, amit szeretsz csinálni, és soha többet nem kell dolgoznod”. (Steve Jobs) Ezen a nyomon indultam el. Mi az, amit szeretek csinálni és jó vagyok benne?


Rájöttem, hogy szeretek elmélyülten szöszmötölni, káoszból rendet csinálni, jóban vagyok a számokkal, és emellett nagy excel rajongó vagyok, még a nyaraláshoz is exceltáblát készítek.


Valahogy így kezdett körvonalazódni a pénzügyi-számviteli irány. Igen, ha könyvelő lennék, akkor ezeket mind tudnám használni és hasznosítani, ráadásul ezzel is tudok az embereknek segíteni. Így 40 évesen ismét tanulásra adtam a fejemet.


Már csak az volt a kérdés, hogy mikor és hol indul tanfolyam. Munka mellett kezdtem el tanulni. A képzés nem volt egy sétagalopp, ezt az is bizonyítja, hogy 63-an kezdtük, de csak 4-en kaptunk bizonyítványt. És már akkor tudtam, hogy a tanulásnak itt még nincs vége…


Így lettem pénzügyi-számviteli ügyintéző. Január óta egy könyvelőirodában dolgozom, ahol nagyon sokat tudok tanulni. Közben folytatom a képzést, jelenleg mérlegképes könyvelőnek tanulok. Május-júniusban fogok végezni

Munka mellett tanulok, a hétvégéim többnyire tanulással telnek. Hálás vagyok a férjemnek, aki mindenben támogat, és a házi munkából is átvállal tőlem.


Kozmetikusként, vállalkozóként, sokkal szabadabb voltál. Ez nem hiányzik?

Kozmetikusként főleg este tudtam dolgozni, mert a vendégeim is munka után értek rá. Így nem igazán volt szabad estém. Most azért az estéim szabadok, ebből a szempontból jobb a munka-magánélet egyensúlya, bár most a tanulás a szabad hétvégék rovására megy, de nem bánom, mert élvezem.


Az eddigi pályádon minden karrier állomáson megjelenik a másoknak való segítés. Miért fontos ez neked? Illetve ez tudatos döntés eredménye?

Hogy miért fontos, hogy segíthessek..... Ezen még nem gondolkoztam. Az biztosan fontos momentum, hogy iszonyú hálás vagyok azoknak, akik nekem segítenek /segítettek, és tudom, milyen jó, ha valaki "csak úgy" ott van, ha kell. És ez jár másnak is.


Honnan tudod, hogy jó döntést hoztál, és tényleg ez a te irányod?

Határozottan érzem, hogy ez a nekem való munka. Élvezem a munkát és élvezem a tanulást. Amióta meghoztam a döntést az iránnyal kapcsolatban, folyamatosan kapom az élettől a visszaigazolást, hogy jó döntés volt. Könnyen alakulnak a dolgok, könnyű áramlásban van minden, valahogy úgy, ahogy az idézetben olvashattuk.


Mit üzensz azoknak, akiket már nem tölt el örömmel a munkájuk, de félnek váltani?

Ha valaki nem talál örömöt a munkájában, akkor érdemes váltani. Meg kell találni, hogy miben vagy jó, mit szeretsz csinálni, és el kell indulni abba az irányba, akár újra tanulásra adni a fejünket. És ha valóban a te irányod, akkor minden segítséget meg fogsz kapni a külvilágból ahhoz, hogy küzdelem nélkül, gördülékenyen menjenek a dolgok. De tenni azonban akkor is Neked kell érte.

***

Ha inspirálónak találtad Kata történetét, és megfogalmazódott a vágy, a benned szunnyadó erősségek és tehetség feltérképezésére, és mindezt szívesen tennéd egy külső támogatóval, vedd fel velem a kapcsolatot, szívesen segítek.


Friss bejegyzések

Az összes megtekintése